A kastély története

 

Az eddigi kutatások szerint a Nagykovácsi kastély valamikor a 19. század közepén épült vadászkastélyként, de az évtizedek folyamán rengeteg változtatáson esett át, jelenlegi formáját a 20. század húszas éveiben nyerhette el. A területet már régóta birtokló Wattay családtól előbb a Teleki, majd a Tisza családhoz került, és 1849-ben Görgey Arthur tábornok főhadiszállásaként is szolgált.

 

 

 

Kik lakták a kastélyt?

 

A birtok 1828-ban került a Teleki családhoz, amikor Wattay Borbála és Roth Tamás lánya hozzáment gróf Teleki József koronaőrhöz. Később a Telekiek keze alatt épült át a kastély klasszicista stílusban, majd a Tisza család örökölte tovább egy újabb házassággal, amikor Teleki József unokája, Teleki Júlia Tisza Lajoshoz ment feleségül.

 

Tisza Lajos

 

A nagykovácsi kastély első állandó lakója a fiuk, Tisza Lajos lehetett, aki közmunka-, és közlekedésügyi, később király személye körüli miniszter volt. Az 1879-es tiszai árvíz után Szeged újjáépítési biztosává nevezték ki, ezért a munkájáért később I. Ferenc Józseftől szegedi előnévvel grófi címet kapott. Ebben az időben a kastélyt Benedikty József építész tervei alapján bővítették ki, így nagyjából elnyerte mai formáját, és ekkor a tájképi kertet is jelentősen kibővítették. 

 

Tisza István

 

Miután Tisza Lajosnak nem voltak gyermekei, vagyonát unokaöccsére, Tisza István későbbi miniszterelnökre hagyta, aki 1898-ban örökölte meg a nagykovácsi kastélyt. István apja, Tisza Kálmán miniszterelnök és családja korábban rendszeres társasági életet folytatott a geszti kastélyban és a hozzá tartozó birtokon példaszerű gazdaságot működtettek, a kertet is ők hozatták rendbe. Ez a példa lebeghetett Tisza István szeme előtt, amikor a nagykovácsi kastélyt használatba vette.

Nagybátyja után maga is rendszeres lakójává vált az épületnek, több mint 3000 kötetes könyvtárát is ide költöztette. Az alsó szinten a szépirodalmi könyvtár mellett biliárdszoba, szalon, vendégszobák, étkező, a konyha és a személyzet (inas, komornyik, nevelő) szobái kaptak helyet. Az emeletre került a történelmi műveket tartalmazó könyvtár, a grófi hálószoba a hozzá tartozó fürdővel, egy újabb szalon és további vendégszobák.

Miután Tisza Istvánt az őszirózsás forradalom napján a városligeti Roheim-villában 1918. október 31-én agyonlőtték, és a fiát, ifjabb Tisza Istvánt a spanyolnáthajárvány vitte el alig egy héttel később, a kastélyt három, még kiskorú unokája örökölte, Tisza Lajos Kálmán, Tisza József és Tisza Jolán, aki Nagykovácsiban született. 

 

Szia grófné és Tisza Lajos Kálmán

 

A három testvér közül később a legidősebb, Tisza Lajos Kálmán lakta az épületet, valószínűleg elsősorban vadászatok idején. Emiatt itt csak az egyszerűbb bútorokat, tárgyakat tartotta, a drágább holmik a geszti kastélyba kerültek. Kisebb átalakításokra is sort kerített, az emeleten két újabb fürdőt alakíttatott ki és gyerekszobát. Első felesége, akitől egy gyereke született, Rudnay Alexia volt, akinek a szobája Szia grófné jelzéssel szerepel az akkori alaprajzokon. Egy 1941-es légifelvételen már a kastélytól balra álló víztorony is látszik.

Az ő idejükben jött létre a mai Adyliget, akkor még Tisza István Kertváros néven, miután a család felparcellázta a nagykovácsi határában fekvő tölgyesét. Ide költöztek ki Budapestről újonnan épített villáikba a természet közelségére vágyó előkelő családok, köztük például Kiss Jenőné, a Royal-Apollo főpénztárosa, Haas Vilmos gyáros és Dr. Hetényi Imre rendőrkapitány-helyettes. A területet a háború után Tiszaistvánligetről átnevezték Adyligetre, amihez az ötletet a költő és a miniszterelnök legendás szembenállása adta.

 

A háború és az államosítás

 

A család a kastélyt a második világháború alatt is lakta, de a főváros ostromát a II. kerületi Nyúl utca 10. alatti Rakovszky villában vészelték át, majd 1946-ban előbb Argentinába, onnan az Egyesült Államokba menekültek. Tisza Lajos Kálmán lánya, Tisza Ilona ma is az Egyesült Államokban él, maga is cserkész, férje pedig 1977 óta a Külföldi Magyar Cserkészszövetség egyik tisztje. Apja a menekülés utolsó pillanatában rendelkezett arról, hogy a vadász gyerekek oktatását szolgálják a birtokon álló épületek, a történetük mégsem alakult ilyen egyszerűen.

A könyvtárával és berendezési tárgyaival együtt elhagyott kastélyban a háború utolsó éveiben az üldözött szülők gyerekeinek nyújtott menedéket a Vöröskereszt, de 1945 nyarán már a Szövetséges Ellenőrző Bizottság angol tagjai használták nyaralóként. A háború után rövid ideig a Földművelési Minisztérium nyaralójaként működött, aztán az 1951-es államosítás után a Honvédség üdülője lett. Ezen az 1949-es képen látszik, hogy a nemesi címerre egy vörös csillag került.

 

Oktatás a kastélyban

 

Az államosítás előtt egy évig működött az épületben pártiskola, majd 1958-tól lett az Országos Erdészeti Főigazgatóság Erdészeti Nevelőotthona, ahol nyaranta a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók gyerekeit üdültették. 

A rendszerváltás után a terület a mezőgazdaságért felelős minisztérium kezelésében maradt, egy ideig Mezőgazdasági Szakképző Intézet és Nevelőotthon működött benne, a kastély épülete kollégiumként funkcionált, majd kiürítették, és 2015-re az épületek és a park állapota leromlott. A háború előtti berendezésből mára csak egy gyönyörű falépcső és a több mint száz éves nyílászárók maradtak.

 

Ötvös Csöpi Nagykovácsiban

 

Hogy milyen lehetett a kastély belülről a múlt rendszerben, azt az Elvarázsolt dollár című filmben lehet megtekinteni, miután Ötvös Csöpi szerepében Bujtor István itt pattan ki egy rendőrségi kockaladából, hogy nem sokkal később leleplezze a víztoronyban üzemelő illegális pénznyomdát.

A rendszerváltás után a TV2 szappanoperájának külső jeleneteit vették fel a parkban, így a kastély lett a Jóban rosszban Csillagvirág klinikája. Néhány évvel ezelőtt a Rucomil című szatírát forgatták itt, ebben bolondokházát faragtak a kastélyból, amit Pindroch Csaba vezet és Koltai Róbert minisztériumi szakértőként ellenőriz. Még több kép a nagykovácsi kastélyban forgatott filmekből >>

 

2014-től a cserkészek kezében

 

A Magyar Cserkészszövetség egy 2013-ban kapta meg a Nagykovácsi Kastélypark Komplexumot, a birtokba adás 2014. március 8-án történt meg, ekkor a terület már évek óta nagyrészt használaton kívül volt, az épületek és a park állaga erősen leromlott.

A komplexum fejlesztésére egy kormányhatározattal 2,5 milliárd forintot ítéltek meg, ezen felül egy Európai uniós pályázaton 30 millió forintot nyert el a Magyar Cserkészszövetség az oktatási épület energetikai fejlesztésére. A megítélt támogatásokról bővebben itt olvashat >>

A szövetség vállalta, hogy olyan, az alapszabályában meghatározott célokra hasznosítja a területet, mint a nevelés, oktatás, a cserkészet működtetése, kulturális, környezetvédelmi, természetvédelmi, állatvédelmi, műemlékvédelmi, hagyományőrző, egészségvédelmi, sport, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, euro-atlanti integrációs, kisebbségvédelmi tevékenységek.

A Magyar Cserkészszövetség első pillanattól fogva olyan funkciót keresett a területnek, amely méltó módon tudja azt visszaemelni az ország és a település szerkezetébe, nyitott cserkész és nem cserkész fiatalok számára és híven jelképezi a cserkészet, a cserkésztársadalom arculatát, értékeit. A jövőre vonatkozó tervekről itt olvashat bővebben >>

 

Források:
F. Dóczi Erika művészettörténész, Gömöri Judit művészettörténész: Teleki-Tisza kastély, előzetes építéstörténeti kutatási dokumentáció
Bechtolt Ágnes: A nagykovácsi Teleki-Tisza kastély parkja, kerttörténeti tudományos dokumentáció

A Nagykovácsi Német Nemzetiségi Önkormányzat Közösségi Portálja
Verrasztó Gábor: Kertváros a falu szélén (Budai Polgár) 
MTA SZTAKI: Nagykovácsi története

Képek forrása: Fortepan/Gyöngyi, Wikipedia